A fiatal kutya táplálása 5-7 éves koráig


Fajtától függetlenül azok a kutyák tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek már befejezték növekedésüket (betöltötték a 12 hónapos kort), de 5-7 évnél nem idősebbek. Idősnek számítjuk azt a kutyát, amely a fajtára jellemző átlag életkorának a felét már meghaladta. Az optimális takarmányozás elsődleges célja az élethossz és az életminőség lehetőség szerinti maximalizálása és a betegségek megelőzése.

Ebben a korban még időben felismerhető és kezelhető a szájüreg és a vese megbetegedései és megelőzhető a túlsúly kialakulása is. Természetesen a fénylő és egészséges szőrzet is a fontosabb célok között szerepel ebben a korban, hiszen ez mindenképpen az egészséges állat egyik fontos ismérve.

Mai tudásunk szerint a különböző ivarú állatok nem igényelnek eltérő tápanyagot tartalmazó takarmányozást. A testösszetétel az, ami az ivarok között jelentősen különbözik. A test-kondíció-index azonban minden életkorban fontos információ a kutya táplálását, egészségi állapotát illetően. A kutya esetében a bordák és a fartájék bőralatti kötőszövetének vastagsága alapján pontozunk. Sajnos a mérés szubjektív, de a testsúlyméréssel együtt használva nem tévedhetünk nagyot.

Az ivartalanított kutyák között az elhízás kétszer olyan gyakran jelentkezik, mint a nem ivartalanított egyedek között. Ennek oka az, hogy az étvágytalanságot okozó ösztrogén termelődése megcsappan az ivartalanítással, ezen kívül a kutya mozgáskedve is csökken. Ezt a gondos gazdi megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányozással és egy kevés játékkal tökéletesen kordában tud tartani. Ki kell hangsúlyozni, hogy az ivartalanítással nem nő meg a kutya tápanyagigénye, tehát nem kell több takarmányt adni kedvencünknek, mint a műtét előtt, hiába is néz ránk sóvárgó szemekkel!

Az ivartalanítás előtt a kutya abszolút szükséglete a létfenntartó érték 1,8-szorosa. Ivartalanítás után ez az érték 1,8-szorosáról 1,6-szorosára csökken.

A fajtánkénti különbségeket azokon a pontokon kell figyelembe venni, ahol az egyes fajták között speciális betegségek vagy gyakoribb metabolikus problémák fordulhatnak elő. Az újfundlandi fajta például az átlagnál 15%-kal kevesebb, míg a német dog és a dalmata fajtájú kutyák 16%-kal több energiaszükséglettel rendelkeznek.

Mozgásszegény körülmények között élő kutya az az állat, amely egész nap alszik és naponta a gazdi 3 óránál kevesebbet sétál. A szánhúzó kutyák (amelyek 10-14 órán keresztül egymás után bekötve húzzák a szánt), az agarak (amelyek alkalomadtán 60 km/h-val is száguldanak), munka- és sportkutyák aktív kutyáknak számítanak.

A korfüggő elváltozások majd csak az 5-7. életévtől számítanak bele a takarmányozásba.

A környezet is lényeges befolyásoló tényező a 
megfelelő takarmányozás kialakítása során. Szabadban, alacsony hőmérsékleten a kutya szervezete akár 10-90%-kal több energiát igényel. Mindezt befolyásolja a bőr alatti kötőszövet zsírtartalma, a szőrzet hosszúsága és vastagsága, valamint a kutya aktivitása. A meleg környezetben a kutya energiaszükséglete lecsökken, nő viszont a folyadékszükséglete, így mindig legyen korlátlanul hozzáférhető számára friss víz. A száraz táp etetése mellett is nagyobb lehet a vízfelvétel szükségessége, mivel ezek a takarmányok kevesebb vizet tartalmaznak, mint a konzervek. A szervezet folyadékszükséglete állandó. Az összvízfelvételt a környezeti tényezők, a kutya fizikai állapota, aktivitása, betegségei és a takarmány összetétele (sótartalma) befolyásolja.

A kutyafajták közötti méret- és testtömegkülönbségek miatt a kutya energiaszükséglete nem a kg-ban mért méretével korrelál, hanem sokkal inkább anyagcsere testtömegével, ami a testtömeg 0,75. hatványával egyezik meg.

Ezt egyedenként tovább lehet szűkíteni:
Felnőtt kutya: létfenntartó érték x 1,8
Ivartalanított felnőtt kutya: létfenntartó érték x 1,6
Hízásra hajlamos kutya: létfenntartó érték x 1,2-1,4
Felnőtt munkakutya: létfenntartó érték x 2,0-8,0

A takarmány kalóriatartalmát szintén meg kell válogatni:
Ideális testsúllyal rendelkező kutya esetében: 3,5-4,5 kcal (14,6-18,8 kJ) ME/g szárazanyagra vonatkoztatva.
Hízásra hajlamos kutya esetében: 3,0-3,5 kcal (12,5-14,6 kJ) ME/ g szárazanyagra vonatkoztatva.

A közönséges takarmányok kielégítő mennyiségű, néha még túl nagy mennyiségű foszfor- és kálciumtartalommal rendelkeznek. Az otthon összeállított takarmány a kutya számára általában túl sok foszfort és kevés kálciumot tartalmaz, különösen akkor, ha ez konyhamaradékból és tiszta húsból tevődik össze. Az egyszerű multivitamin-készítmények csak igen ritkán vannak úgy összeállítva, hogy egy házikosztot kompenzálni tudjanak. A kálcium- és foszforhiány kompenzálására a kálciumkarbonát és/vagy kálciumbiszfoszfát-sók a legmegfelelőbb kiegészítők. A kutyatápok optimális kálcium és foszfor aránya 1:1-2:1. A megfelelő minőségű takarmány ezért szárazanyagra vonatkoztatva kálciumból 0,5-1%-ot, foszforból 0,4-0,9%-ot tartalmaz.

A tápok proteintartalma szárazanyagra vonatkoztatva 15-60% között variálódik, holott a szükséges aminosavakon felüli fehérjetartalom semmilyen pozitív hatással nincs. A felesleges mennyiségű fehérjét a szervezet nem raktározza el, hanem a máj dezaminálja és a fehérjebontás melléktermékeit a vese kiválasztja. A visszamaradt ketonokat energiaként használhatja a szervezet vagy zsír formájában raktározza el. A klinikai tüneteket nem mutató veseelégtelenség a fehérjetúletetés hatására rosszabbodhat, a fehérjék gyakran magas foszfortartalma szintén leterheli a vesét. A takarmány optimális nyersfehérje-tartalma szárazanyagra vonatkoztatva 15-30%, aminek biológiai értéke minimum 70%-os legyen. Egy felnőtt kutya napi nyersfehérjeszükséglete 4,3-5,0 g emészthető fehérje/ testtömeg kg a 70%-os emészthetőség mellett.

A magasabb nátrium- és kloridfelvétel a fiatal, egészséges állat esetén nem jelent potenciális életveszélyt, mivel a magas vérnyomás általában nem okoz problémát a kutyánál. A magas vérnyomással összefüggő megbetegedésben szenvedő kutyák esetében a magasabb sótartalmú takarmány már kontraindikált. A nem kontrollált magas vérnyomás vese-, agy-, szem-, szív- és érrendszerkárosodáshoz vezet. A napi 4mg/ testtömeg kg mennyiségű nátriumszükségletet egy a szárazanyagra vonatkoztatott 0,2-0,4%-os nátriumtartalmú táp etetése biztosítani tudja.

A zsírok kimondottan energiaraktárként szerepelnek a kutya étrendjében. Egyrészt a bennük oldódó (A-, D-, E-, és K-) vitaminok felszívódásához nélkülözhetetlenek, másrészt az esszenciális zsírsavak, mint a linolsav és linolénsav szintéziséhez szükséges enzimek hiányoznak a kutyák szervezetéből, így ezeket pótolnunk kell. Jótékony hatással van a szőr és bőr anyagcseréjére, valamint a gyulladásos folyamatok csökkentésére az omega-3 és -6 zsírsav.

Nézzük most a különböző etetési módokat és hasonlítsuk össze ezek előnyeit és hátrányait.

Az egyik lehetőség szerint a kutya egész nap korlátlanul hozzáférhet a takarmányhoz. Amennyiben több kutya él együtt, a kevésbé gyorsan táplálkozó vagy alárendelt egyedek is megfelelő mennyiségben jutnak a szükséges táplálékmennyiséghez. Ugyanakkor megítélhetetlen lesz az egyedenkénti tápanyagfelvétel egy-egy kutyára nézve illetve az elhízás, májelzsírosodás és túlzabálás nagyobb eséllyel alakul ki a falánk kutyák körében.

Korlátozhatjuk az etetést időben vagy mennyiségben. 
Ha a táp mennyiségét korlátozzuk, idejében felismerhető az étvágycsökkenés illetve a testsúly is jobban kontrollálható. Ehhez azonban szükség van a megfelelő minőségű táp megfelelő mennyiségének biztos megítéléséhez. A táplálékfelvétel időbeni korlátozása során szintén nyomonkövethető az elfogyasztott takarmánymennyiség valamint a felmerülő étvágytalanság, de könnyebben kialakulhat a falás rossz szokása a kutyában. A kutya rövid idő alatt próbál minél nagyobb mennyiségű táplálékot rágás nélkül felvenni és a habzsolás közben sok levegőt nyel, amelynek káros következményeire számíthatunk.

A legtöbb egészséges kutya hamar megszokja az új takarmány ízét. Tápváltáskor érdemes az új és a régebbi takarmány arányát egyre növelni az új táp javára. A váltásra szánjunk azonban 5-6 napot. Az új tápot (amennyiben száraz tápról van szó), ízesíthetjük húsleveskocka levével, egy kevés olajjal illetve mézzel.

Forrás: http://www.allatdoki.hu/taplalkozas/diatetika/a-fiatal-kutya-taplalasa 

Megjegyzés hozzáfűzése