Fertőző betegségekről általában


Fertőző betegségek

A fertőző betegségek különböző vírusok és baktériumok okozzák, amelyek a környezetből közvetlenül vagy közvetítő révén jutnak be az állat szervezetébe. Olykor a bőrön, a nyálkahártyákon át hatolnak be, máskor különféle sérülések által vagy rovarcsípés útján közvetlenül kerülnek a véráramba. A kórokozó bizonyos kórfolyamatokat indít meg: az általa termelt mérgek elárasztják az állat szervezetét, és idegrendszeri zavart, étvágytalanságot, gyengeséget stb. – okoznak.

Vírusokat, baktériumokat terjeszthetnek; maga a beteg állat; a fertőzött, de tüneteket nem mutató, tehát még csak a lappangási időszakban levő kutya; továbbá a fertőzésen már átesett, úgynevezett ragálygazda és ragályhordozó eb.

A beteg kutya számtalan fertőző mikroorganizmust üríthet bélsarával, vizeletével, illetve köhögéssel vagy tüsszentéssel. Ha elpusztul, véréből és különböző váladékaiból fertőző anyag távozhat, amely a külvilágba kerülve rövidebb-hosszabb ideig fertőzőképes marad.

A fertőző betegségben szenvedő kutyák jelentős százaléka nem is olyan régen még rövid időn belül elpusztul. Ma már szerencsére ritkák az ilyen esetek, és ez a megelőző vakcinás védőoltásoknak köszönhető…g

VÉDŐOLTÁS

A fertőző betegségek elleni védekezés leghatásosabb formája a vakcinás védőoltás. Ez tulajdonképpen nem más, mint a szervezet ellenálló képességének növelése a kórokozókkal szemben, vagyis immunitásának mesterséges előidézése (aktív immunizálás). A védőoltást vakcinákkal hajtják végre (innen ered másik neve: vakcinázás). A vakcina elölt vagy gyengített kórokozókat tartalmaz, tehát a kutyára teljesen veszélytelen. Általa az állat szervezetébe olyan anyagot juttatnak, amely elősegíti az ellenálló képesség kialakulását. Az oltás hatására a szervezetben azonnal ellenanyag-képződés indul meg. A védettség lassan, néha több hét alatt alakul ki, viszont tartósan megmarad. Fertőződés esetén a megfelelő védőoltás miatt a szervezet “emlékezik” az ellenanyagra, és szinte rögtön hozzálát termeléséhez, és a kórokozókat még a betegség kialakulása előtt elpusztítja.

 

Védőoltásra várva…

A vakcinák időnként változnak; egyre újabbak és hatékonyabbak kerülnek forgalomba. Ma már számos olyan kombinált oltóanyag készül, amelynek révén egyetlen oltással több kórokozó ellen is kialakítható a védettség.

A védőoltás követő immunitás néhány hónaptól egy, sőt két évig is eltarthat. Az újraoltás (emlékeztető oltás) az immunitás felfrissítésére, meghosszabbítására szolgál.

A kiskutyák a méhben, a méhlepényben (placentán) keresztül kapnak egy kevés ellenanyagot (antitestet), világra jövetelük után pedig az első szopással (a föcstejből) is hozzájutnak bizonyos mennyiséghez. Az érintett betegség ellen kapott antitestek mennyisége minden esetben az anyakutya testében keringő antitestek mennyiségétől függ, és elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a kölyköt élete első néhány hetében kész ellenanyaggal védje a fertőző betegségek ellen. Hogy a kölyök megkapja-e a szükséges mennyiségű ellenanyagot, az attól függ, volt-e az anyakutyának fertőző betegsége vagy nem, illetve, hogy milyen régen kapott védőoltást. Az a mennyiségű antitest, amely a kiskutyába is jut, lehet előnyös, de lehet hátrányos is. Előnyös, mert a kölykök életük korai szakaszában védettek például a szopornyica, a fertőző májgyulladás stb. ellen. Hátrányosnak bizonyulnak viszont azért, mert leköthetik a védőoltással bejuttatott antigéneket, mielőtt azok stimulálnák a kölykök immunrendszerét, és így csökkenthetik az oltás hatékonyságát. Egyes kiskutyák például a szopással szerzett szopornyica elleni immunitásukat már 6 hetes, mások viszont 3-4 hónapos korukban vesztik el, éppen ezért a védőoltás ideális időpontja egyedenként is változó.

Vakcinázni csak egészséges ebet szabad. Szakszerűtlen etetés, tartás, különböző parazitás betegségek s egyéb okok csökkenthetik a kutya ellenálló képességét, ezért az ilyen állatok vakcinázása nem helyénvaló, illetőleg rendszerint eredménytelen.

A szérumos oltással passzív immunitást alakíthatunk ki. A védettség a szérum befecskendezése után szinte azonnal létrejön, de csak rövid ideig (1-2 hétig) tart. Alkalmazása akkor indokolt, ha gyors védelemre van szükség, vagy ha rövidebb ideig tartó immunitás is kielégít minket. Gyors védelemre akkor lehet szükség, ha valamely állományban fertőző betegséget állapítottak meg, és a még egészséges kutyákat védeni akarjuk, vagy ha a helyi körülmények ismeretében számolunk azzal, hogy az állomány fertőződni fog.

Rövid ideig tartó immunitásra szükség lehet akkor is, ha egy-egy utazás vagy kiállítás tartamára akarjuk védeni a kutyát, s nincs idő arra, hogy a vakcinás védőoltás hatására kialakuló immunitást, ami rendszerint 7-10 nap. A szérumos oltás a beteg állat gyógykezelésénél is igénybe vehető, amennyiben a kérdéses fertőző betegség gyógyításához megfelelő szérum áll rendelkezésre. Jó eredményt csak akkor kaphatunk, azonban, ha a diagnózis pontos, és a szérumot a betegség jelentkezése után minél hamarabb és megfelelő mennyiségben juttatják a beteg kutyába.

A FERTŐZŐ BETEGSÉG KIALAKULÁSA

Ahhoz, hogy fertőződés esetén a kutya megbetegedjen, három alapfeltétel szükséges:

– elegendő kórokozónak kell a szervezetbe jutnia,

– ezeknek megfelelő kórokozó támadóképességgel kell rendelkezniük,

– le kell győznünk a szervezet ellenálló képességét.

Elegendő kórokozónak kell a szervezetbe jutnia, mert kisszámú kórokozót a szervezet védekező mechanizmusa megsemmisíti.

A kórokozó támadóképességét virulenciának nevezzük. A virulencia általában különböző, még az ugyanazon fajta kórokozóké sem egyforma. A támadóképesség csökkenhet, sőt egyes esetekben meg is szűnhet. Ez teszi érthetővé azt, hogy egyes esetekben a járványok maguktól megszűnnek… A kórokozók virulenciája különböző behatásokkal (kémiai anyagok, hő) mesterségesen is csökkenthető. Az ilyen csökkentett virulenciájú vírusokat alkalmazzák oltóanyag-termelésre. A kutya nagyon gyakran fertőződik, mégis aránylag csak ritkán, esetleg sohasem betegszik meg. Szervezete ugyanis olyan védekező mechanizmussal, ellenálló képességgel rendelkezik, amelynek segítségével a kórokozók támadását kivédi.

A szervezet ellenálló képességét a magzati korban és a méhen kívüli életben különböző körülmények csökkenthetik.

 

A vírus átvitele: Általában a vírusos betegségek ott terjednek könnyebben, ahol sok kutya gyűlik össze egy helyen, tehát kutyakiállításokon vagy kennelekben. A fertőző légcsőhurutot (tracheobronchitis) az a vírus okozza, mely a levegőből jut be a szervezetbe a légutakon keresztül (1). Egynémely ellenállóbb vírus átterjedhet közvetlen érintkezés révén (2), vagy az általuk fertőzött tárgyak – kutyaól, fésű, kefe, evőtál – közvetítésével. Sok kutya, mely ételmaradékok után turkál a szemétdombok tájékán, a fertőzött étel lenyelésével kapja el a betegséget (3). Más típusú vírusokat állatok terjeszthetnek: rovarok, kullancsok csípése, vagy veszettség esetében egyéb emlősök harapása (4). A nyílt seb a vírus behatolásának másik útját szolgáltatja, mely ily módon bejut a vérbe (5). Vannak aztán olyan apró vírusok, melyek áthatolnak a méhlepényen, s megfertőzik a szuka tejét, s ily módon még a születés előtt vagy közvetlenül utána átvivődnek a kölykökre is (6)

Az anyakutya helytelen tartása, szakszerűtlen etetése, a beltenyésztés, valamint a különböző betegségek csökkenthetik az utódok ellenálló képességét.

A méhen kívüli életben mindenekelőtt a kutya helytelen tartása érdemel említést. Az ilyen eb ellenálló képessége gyengébb, mint azé, amely idejének jelentős részét a szabadban tölti, ahol eleget mozoghat, sokat van levegőn. A nedves, nyirkos helyen tartott kutya ellenálló képessége ugyancsak nagymértékben csökken, s könnyen meghűlhet. A rosszul szellőztetett kennelekben a kutyákon légzőszervi hurutos bántalmak jelentkezhetnek, s ezek elősegíthetik a különböző vírusos betegségek kialakulását.

A rendszeres mozgás hiánya is veszélyezteti az állat egészséges ellenálló képességét. A kielégítő mozgás erősíti a szervezetet, s ezzel a védekezőképessége is javul.

Az etetés szakszerűsége is fontos tényező. Az elhízott vagy a sovány állat ellenálló képessége csökken. A kölykök és a fiatal állat védekezőkészségét károsan befolyásolja fehérjehiány, az egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya vagy ez utóbbiak nem megfelelő aránya.

Egyes fertőző betegségek fellépésénél nagy szerepe van az időjárásnak is. A megfázás, a megázás ártalmas hatása közismert. De bajt okozhat tavasszal és ősszel a nedves, szeles időjárás, nyár végén a fülledt levegő, s olykor a hőmérséklet erős napi ingadozása is. A meteorológiai frontátvonulások – valószínűleg az idegrendszerre hatva – ugyancsak befolyásolják a szervezet működését.

Fertőződés esetén küzdelem indul meg a kórokozó és a szervezet között, amely azonnal mozgósítja védekező mechanizmusát. Ha elpusztítja a “betolakodót”, akkor ezzel a folyamat be is fejeződik.

Előfordulhat, hogy a kóros folyamat megállapodik, de később, amikor a szervezet ellenálló képessége valamilyen okból csökken, a kórokozók ismét erőre kapnak, s a betegség fellobban. Ezt néma vagy lappangó fertőzésnek nevezik.

Fogékony szervezetben a kórokozó vérfertőzést idézhet elő, majd a vérárammal eljuthat a belső szervekbe és az idegrendszerbe, ahol kialakulhat a betegség enyhe vagy súlyos alakja.

Lappangási vagy inkubációs időnek nevezzük azt az időt, amely a kórokozóknak az állat szervezetébe jutásától a fertőző betegség első tüneteinek megjelenéséig tart. Ez lehet óra, esetleg több hét.

Az első tünetek tulajdonképpen akkor jelennek meg, amikor a védekező mechanizmus már nem elég hatásos. A kórokozók elárasztják a kutya szervezetét, s hamarosan különféle általános tüneteket – étvágytalanságot, lázat, gyengeséget stb. – idéznek elő.

Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kutyatar-kutyatar/ch04s03.html

Megjegyzés hozzáfűzése